1948. március 10-én a hetvenéves Dohnányi Ernő hajóra szállt Genovában, s végleg maga mögött hagyta Európát. Másfél évet töltött Argentínában, majd reményeiben csalatkozva az Egyesült Államokba költözött. Itt élt 1960-ban bekövetkezett haláláig, a floridai Tallahassee-ben. A Zeneakadémia volt főigazgatója, a Filharmóniai Társaság egykori elnök-karnagya, a Magyar Rádió leköszönt zenei vezetője, a legendás zongoravirtuóz, a magyar zenei élet valaha oly befolyásos alakja egy vidéki, amerikai kisváros egyetemi tanáraként fejezte be pályafutását. Dohnányi különleges életútjának utolsó szakaszát mutatja be Kusz Veronika monográfiája, amely korábban feldolgozatlan források széles körére épít, s számos Dohnányival kapcsolatos sztereotípiát gondol újra. Bepillantást nyerhetünk - korábban publikálatlan fotók révén szó szerint is - a tanár, a zongoraművész, a zeneszerző és a családfő mindennapjaiba, szó esik az emigráció nehézségeiről, a Dohnányit ért politikai vádakról, az elszigeteltségről, a zeneszerző esztétikai dilemmáiról, s persze a több-kevesebb intenzitással az utolsó pillanatig zajló kompozíciós munkáról. Kusz Veronika a zeneszerző életének érzékletes bemutatásán túl zenetörténeti kontextusba helyezi és részletesen elemzi - nem egy esetben a szakirodalomban elsőként - az amerikai időszakban keletkezett műveket. A kötet a 20. század egyik legjelentősebb magyar muzsikusa iránt érdeklődő átlagolvasó számára ugyanolyan izgalmakat kínál, mint a Dohnányi zenéje iránt érdeklődő zenésztársadalomnak. Kusz Veronika (1980) zenetörténész, zenekritikus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársa.

360 oldal

3990 Ft

A kötetben található tizenhárom tanulmány a magyar populáris zenéről szól. Ám téved az olvasó, ha úgy gondolja, hogy ezzel meghatároztuk az írások tárgyát. Hiszen a kutatók számára éppoly érdekesek lehetnek egy kuplé vagy operett különféle alakváltozatai, az operett-éneklés 20. század eleji előadásmódja vagy az éttermi cigányzene sajátos hagyománya, a kommunista kultúrpolitika viszonya az operetthez vagy a rockzenéhez, a beat-korszak magyar együtteseinek kapcsolódása a nyugati mintákhoz vagy a klasszikus zenéhez, egy meghatározott együttes (az Orfeo zenekar) vagy szórakozóhely (a Fekete Lyuk) története, egy legendás alternatív zenész (Vig Mihály) filmzenei munkássága, vagy éppen olyan elméleti kérdések, mint az alternatív zene fogalma a hazai diskurzusban, illetve a zenei technológiákban rejlő kulturális implikációk. A szerzők módszere, érdeklődési köre és intellektuális háttere igen különböző, muzikológusok, társadalom- és politikatörténészek, gyakorló zenészek egyaránt találhatók köztük. De közös bennük a szellemi kíváncsiság, amely témájukhoz köti őket. A tanulmányok különös fénytörésben mutatják Magyarország 20. századi történetét az Osztrák-Magyar Monarchia idejétől a Horthy-, Rákosi- és Kádár-korszakon át egészen napjainkig, s képet adnak arról, hogy mi mindenre vonatkozott, s kulturális életünkben milyen fontos szerepet játszott az a fogalom, amit összefoglalóan úgy nevezünk, hogy populáris zene.

224 oldal

2990 Ft

Miként jelentkezik Gustav Mahler zenéjében Sigmund Freud nevezetes kategóriája, a ,,kísérteties"? Milyen utat járt be a scherzo műfaja, amíg a haydni-beethoveni kezdetektől eljutott Mahler műhelyéig? Megidézhető-e a végtelenség a zenei forma révén? Hogyan befolyásolta Mahler zenei gondolkodását saját, szerteágazó gyökerű kulturális identitása? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Péteri Lóránt könyve, amely bravúros módon egyetlen tételből, Mahler 2. szimfóniájának Scherzójából bontja ki válaszait. A legfrissebb nemzetközi szakirodalomra és zenetudományi megközelítésekre építő, gördülékeny stílusban megírt kötet a magyar muzikológia legszebb hagyományainak folytatója. Ajánlott olvasmány a múlt századforduló művészete, illetve a 19. századi szimfonikus zene iránt érdeklődők számára, s kötelező minden Mahler-rajongónak.


Péteri Lóránt (1976) zenetörténész, zenekritikus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem habilitált egyetemi docense, a Zenetudományi és Zeneelméleti Tanszék megbízott vezetője. Budapesten él.

256 oldal

3990 Ft

Idestova két évtizede lesz, hogy Szvjatoszlav Tyeofilovics Richter teremtő szellemének vulkánja kialudt. De miért is vulkán? Mert talán a legjobban ezzel a szóval lehet jellemezni azt az eruptív energiát, amely ugyan nem tart az idők végeztéig, de amíg működik, addig válogatás nélkül minden, méhében rejlő anyagot a felszínre dobál, átadva azokat egyéb, a végső átalakulást elősegítő természeti folyamatoknak. Ritka - s az idő előrehaladtával egyre ritkább - a jelenség, ami Richter művészetében megtestesült: az ösztönös ráérzésből fakadó őszinte megrendülés, párosulva a kinyilatkoztatás azonnali igényével. Ezt az emberi habitust, ezt a művészi attitűdöt tükrözi annak a 170 darabból álló levélgyűjteménynek minden sora, amely most először kerül az olvasók elé, s amelynek egy részét Nyina Lvovna Dorliak, Richter életének meghatározó személyisége (társa, kísérője, kamarapartnere, ápolója) írta. Dokumentálja mindenek felett a hitet, ami töretlenül végigkíséri a kezdeti sikereket, a diadal éveit és jellemzően, az életpálya leszálló ágában sem tűnik el. Megdöbbentő és elgondolkodtató adalék mindahhoz a csodához, amit a 20. század talán legkiemelkedőbb előadóművésze életében létrehozott. Ugyanakkor követendő példa azoknak, akik nem sajnálnak semmiféle áldozatot, ha a muzsika legbelső titkainak megismeréséről van szó. Szelíd figyelmeztetés a Richtert és művészetét felületesen megítélők számára s kemény lecke az alázatot és lelkesedést hírből sem ismerőknek.
Kocsis Zoltán

240 oldal

5990 Ft

Eötvös Péter (1944) az ezredforduló legjelentősebb, legtermékenyebb és legsikeresebb operaszerzője. Az 1970-es években írott két korai zenés színpadi kísérlete, a Harakiri és a Radames után, számos hangszeres művet és egy rendkívül aktív karmesteri időszakot követően a Lyoni Operaházban bemutatott Három nővér hozta el számára az operaszerzői világhírt 1998-ban. A Csehov dráma nyomán írott darabját azóta húsz különböző operaház mutatta be, s az eltelt közel két évtizedben kilenc további operát komponált. 2014-2015-ben hat különböző operáját játszották két kontinens kilenc különböző városában. A kötet 2010-ig követi nyomon ezt a páratlan életművet, vagyis kilenc operáról esik benne szó részletesen, de nemcsak kompozícióinak műhelytitkairól vall Eötvös Péter, hanem a szövegkönyvírókhoz és énekesekhez fűződő viszonyáról, az alkotás rejtélyes folyamatáról, az opera műfajának 21. századi nehézségeiről és szépségeiről, személyes életútjáról, pályatársakról, esztétikai alapkérdésekről is. A zenetörténet során sokan és sokszor vizionálták az opera halálát. Eötvös Péter folyamatosan gazdagodó életműve és ez a kötet a bizonyság rá, hogy a műfaj nem halott, még csak nem is gyengélkedik. Pedro Amaral (1972) portugál karmester, zeneszerző, zenetörténész. A párizsi Conservatoire-ban szerezte zeneszerzés diplomáját, tanult Eötvös Péternél, doktori disszertációját Karlheinz Stockhausen Momente című művéből írta, s ennek nyomán Stockhausen asszisztenseként vett részt a zeneszerző több projektjében. A kötetet beszélgetőpartnerként és Eötvös Péter monológjainak szerkesztőjeként jegyzi, illetve rövid esszékben vázolja fel az operák tágabb kontextusát, hogy segítse az olvasó tájékozódását Eötvös varázslatos zenei univerzumában.

320 oldal

4990 Ft

Hogyan jött létre az a különös kulturális képződmény, amit úgy nevezünk, hogy szimfonikus zenekar? Mi tartja máig életben? Milyen szerepet töltött be egykor a társadalomban, és mire vállalkozhat napjainkban? A Rózsavölgyi Kiadó és a Művészetek Palotája közös könyvsorozatának ötödik kötete nemcsak a fenti kérdéseket tárgyalja, hanem szót ejt egyebek mellett a szimfonikus zenekar intézményének működéséről, a karmesterkultuszról és a hangversenytermek hagyományáról is. D. Kern Holoman, a University of California professzor emeritusa közérthető, mégis elmélyült formában nyújt nagyon rövid bevezetést a szimfonikus zenekarok világába.

oldal

1990 Ft

Mi a népzene? Milyen repertoárt takar a szó? Repertoár-e egyáltalán, amire vonatkozik? Mi választja el a világzenétől? Milyen szerepet játszik napjaink elüzletiesedett társadalmában? A Rózsavölgyi Kiadó és a Művészetek Palotája közös könyvsorozatának negyedik kötete ilyen és ehhez hasonló kérdések tömegét teszi fel, mi több, megkísérel válaszokat is adni rájuk. Mark Slobin, az amerikai Wesleyan University professzora, napjaink egyik legjelentősebb népzenekutatója, közérthető, mégis elmélyült formában nyújt nagyon rövid bevezetést a népzene végtelenül gazdag világába.

144 oldal

1990 Ft

oldal

2980 Ft

,,Talán ismered azt az érzést, amikor van két barátod, akik nem ismerik a másikat, de biztos vagy benne, hogy jól kijönnének egymással, és minden vágyad, hogy végre összeismerkedjenek - hogy aztán reményeid szerint első látásra megkedveljék egymást. Nos, ez volt az igazi oka annak, hogy megírtam ezt a könyvet. Én magam elég szerencsés voltam, hogy gyerekkoromban >>találkozhattam<< ezekkel a zeneszerzőkkel - e zseniális, olykor hihetetlenül nehéz természetű, máskor nagyon szórakoztató, de mindig csodálatosan elevennek ható emberekkel. És azt akartam, hogy te is megismerd őket, és életre szóló barátságot köss velük. A könyvben megpróbáltam a lehető leghitelesebb lenni. Szerencsére semmi szükség nincs rá, hogy a zeneszerzőkkel kapcsolatban a fantáziámra hagyatkozzak - ők maguk sokkal meglepőbb dolgokat produkáltak, mint bármi, amit ki tudnék találni."<br> <br>,,Nagyon örülök, hogy a könyvem magyarul is megjelenik. Magyarország simán pályázhatna manapság a világ legzeneibb országának címére - és maradjon is ez így még jó sokáig! Boldog leszek, ha a könyv révén kicsit többen kezdenek érdeklődni ez iránt a hat nagy zeneszerző iránt, hiszen zsenialitással áldotta meg őket a sors, különleges életet éltek és elképesztő figurák voltak. Öröm volt megírni a könyvet - remélem, olvasni is az lesz." Steven Isserlis

145 oldal

1990 Ft

Mi a régizene? Mennyire régi? Miként képes megszólítani bennünket, és miért van rá szükségünk? Thomas Forrest Kelly, a Harvard Egyetem professzora nemcsak a fenti kérdésekre ad választ tömör, mégis lenyűgözően nagyívű könyvében, hanem áttekintést nyújt a középkori, a reneszánsz és a barokk repertoár legfontosabb jellemzőiről is, továbbá tárgyalja a historikus előadói gyakorlat, az úgynevezett ,,régizene-mozgalom" történetét és elméleti hátterét. A Rózsavölgyi és Társa Kiadó és a Művészetek Palotája közös könyvsorozatának harmadik kötete közérthető, mégis elmélyült formában nyújt nagyon rövid bevezetést napjaink zeneéletének egyik legizgalmasabb szegmensébe.

160 oldal

1990 Ft